Globális jelenségek

Igen-igen. A Turáni homoksivatagból virágzó agrárvidéket varázsoltak, na de milyen áron.. Pár éve láttam egy dok.filmet a térségrõl, melyben a földönfutó özbegek, kazakok, karakalpakok sírva gondoltak vissza a szovjet korszak hatalmas gyapotföldjeire. Aminek iszonyú vízszükségletét a sivatagon való "átkelést" egyébként is alig túlélõ Darjákból (fõleg az Amu-Darjából) fedezték - amíg tudták. A mértéktelen vízkivétel és néhány kedvezõtlenül alakuló (száraz, forró) éghajlatú év miatt felgyorsult párolgás szinte az Aral halálához vezetett. Megdöbbentõ volt látni a tó óriási kiszáradt tófenekén a többtonnás rozsdás tengerjárók látványa, amint félig belepi egy homokdûne.. (Ember, mivé lettél!)

Igaz Kenya, tragikus, amit a szovjetek az átkosban mûveltek az Amu és Szir-Darján (ezáltal Az Aral-tóval), az jelzõvel alig illethetõen hatalmas bûntett volt, megmutatva, mire is képes az ember természetrombolás ügyében ...

Gyönyörû, de tragikus is egyben...
Link

Link

Link

Link

Akkor gáz lesz, hogy stílusosan fogalmazzak.

Vagyis ismét szökik a metán ?

A távoli Szibériában is hõhullám tombol, a szélsõséges fagyokról elhíresült Verhojanszki-hg.-ben és a Léna mentén jelenleg a 30°C-t közelíti a hõmérséklet (a nyári évszak átlaga kb. 20-22°C ott). Végeláthatatlan ingoványok vannak most arrafelé.

Floo: azért ne aggódj, olyan következménye biztos nem lesz a klímaváltozásnak, hogy mostantól Skandináviában melegebbek lesznek a nyarak, mint Közép-Európában... Változhat bárhogy a légkör összetétele, a napsugárzás nagy úr, és abból mindig hozzánk fog több jutni (hacsak a Földet ki nem billentjük a pályájáról .

A szélsõségek gyarapodásába viszont tényleg "belefér" ez az idõszak - emiatt azon sem lennék meglepve, ha legközelebb pont a fordítottját látnánk (a szokásosnál is sokkal nagyobb T-különbséget a mi javunkra)... Egyébként megkockáztatom, hogy ez a helyzet sokkal rendkívülibb volt, mint egy-egy árvíz, tornádó, akármi, amit a média "soha nem látottnak" minõsít. Persze errõl egy szót sem ejtettek. Naná, nem voltak károk, sebesültek, halottak, kit is érdekelt volna...

Usrin!
Az hogy meleg van ott az okés,a baj az hogy ott 3 hétig melegebb volt jóval mint itt...

És a szenzáció-hajhász kereskedelmi csatorna "irányitott" meteorologusa bejelneti, hogy mégis forró nyarunk lesz..Tudjátok, szerinte még két hete a 22-25 fok volt reális junius közepére..

Floo: ehhez mit szólsz? Link

A dél-svédországi meleg, amit írtál, még csak-csak elmegy - de hogy 1000 km-rel ennél is északabbra még melegebb legyen, az már tényleg nem semmi. (Félreértés ne essék, nem mondom, hogy íme, ez a klímaváltozás - de érdekesnek érdekes.)

Jaj, ne bunyózzatok már, én nem vontam kétségbe Nomad szavahihetõségét, csak megírtam, idézve, amit a helyi szemtanú tapasztalt. Vágás és szerkesztés nélkül. :-)
Szóval millió hírt átvesznek egymástól az ügynökségek, s bizony sokszor átszerkesztik, rövidítik, kiszínezik, s mire egy ilyen átér a világon, kicsit mindenképp megváltozik. Alapvetõen törekszem arra, hogy egy adott jelenségrõl a lehetõ legközelebbi forrást keressem meg, ahonnan valószínûbb a valós hír beszerzése. Sajnos nekem sincs mindehol ismerõsöm, de ha van olyan helyen, ahol esemény van, akkor bizony õt fogom kérdezni, s nem a neten vagy a tévében szerzem be az infót.

Természetesen onnan. Csak nem "reklámoznám" tudván hogy úgy hangzatosabb hogy"nem TV-s forrás". De ezzel semmi gond csak fentartással kell kezelni és ha esetleg nem tudjuk biztosan az infó eredetét akor nem belebeszélni mást.

Egyébként Nanovich* te honnan vennén a világ ÖSSZES részérõl az infot? Csak kiváncsi vagyok...

Egyébként amit Nomad belinkelt annak is nagy része TV-s forrás csak a neten olvasható, ennyi. A Bloomberg médiabirodalom és társai. Kb olyan mint ha én a Híradó onlineról linkeltem volna. Nem azt mondom hogy rossz mert itt legalább nem akarták Albertot hurrikánként eladni ( bár itt is írtak marhaságokat) csak a tisztán látás kedvéért, bizony ezek is "vadmédia" részei.

Nomad, nem azért mondtam, csak alapvetõen nem egészen hiszek a médiának, illetve jelen helyzetben az érintett helyszínen élõ barátnõmnek ezerszer inkább hiszek. Fõleg egy olyan városban, ahol lézetik "tél-terem", ami az ott élõk számára megmutatja, milyen is a hideg idõ, mínusz 5 fokos terem van, jéggel, mûhóval, ahova belépõjeggyel lehet menni látogatni, még sapkát is lehet kölcsönözni... Szóval lehet, hogy ott az is szenzáció, ami nálunk átlagos, így esetleg eleve ferdülnek a hírek, mire ideérnek. Persze, hogy nem normális és szokványos ott sem az ilyen erõsségû vihar, hideg. Auckland átlagos adatai szerint +9°C a minimum, +14°C a maximum átlaga júniusban, a rekordminimum +2°C fok volt.
Az új-zélandi meteorológia szolgálat oldala: Link

Érdekes!
Link

A nyomottvizes (atom)reaktorok hatásfoka 25-38% közötti, a tenyészreaktoroké 45-48%, míg a szénerõmûveké 30-40% körül mozog. Azonban míg egy 1000MW-os szénerõmû évente 6,5 millió tonna CO2-t bocsát ki 4500 t nitrogén-oxidok és 900 t kén-dioxid kíséretében, addig egy ugyanolyan nagyságú atomerõmûben ugyanannyi idõ alatt 30 t nagy aktivitású hulladék keletkezik kb 300 t kis és közepes aktivitásúval együtt. De ami a legfontosabb hogy ezek a hulladékok lokalizálhatók és nem kerülnek a légkörebe (ideális esetben). A vizierõmûvek 70%-os hatásfoka akár már jónak is mondható, persze a mai technikával ennyi. A napenergia és a szélenergia elektromos energiává konvertálása még gyerekcipõben jár, a hatásfok 20% vagy kevesebb viszont gyakorlatilag ez korlátlan mennyiségben a rendelkezésre áll. A fúziós erõmûvek hatásfoka pedig még a negtív tartományban tanyázik úgyhogy van mit fejlõdni de ígéretes projektek indulnak mostanában. Persze 2030-ig ne számítson senki a fúziós energia megjelenésére a kenyérpirítójában

Noli, nem TV-s forrás:
1. Link
2. Link
3. Link
4. Link

Már csak a félreértés elkerülése véget...

Én még úgy tanultam, hogy az atomerõmûvek hatásfoka sem éri el a 40%-ot, a szénerõmûveké talán 10-20% (?). Remélem hamarosan "hétköznapi" használatra is eléhetõk lesznek a fúziós erõmûvek, amik az erõmûvi szennyezés (légszennyezés (szén, olaj, gáz), természetrombolás (vizi, szél), tájképi (szél, nap) nagy részét megszünteti. Ezek után jöhet a közlekedés.

Délelött melegebb volt Svédországban,mint a mai T max lesz itt nálunk...
És ez hetek óta igy megy...

Bocs, hogy ide, de tán ide illik leginkább, egyenes hírek (nem tévés forrásból - Link ) Auckland-ben (Új-Zéland) élõ barátnõmtõl:
"Ma akkora vihar volt, hogy fákat döntött ki, áradások voltak, szivattyúzták a vizet az utakról a város kül. területein. A miénken nem, mert itt ilyen nincs, egy dombon lakunk a tenger mellett. Itt az áramkimaradás a rossz néha. Viszont gyorsan megcsinálják, még nem volt egy óránál hosszabb kimaradás itt.
A belvárosban szívtak ma nagyot, a kidõlõ fák vmi trafót romboltak szét, min 6 óráig semmi áram nem volt.5 perc káosz volt, aztán kiértek a rendõrök és minden forgalmas keresztezõdést õk irányítottak. A déli szigeten havazik, szívnak
Viszont a sok esõnek köszönhetõen látunk napi 5 bazinagy dupla szivárványt."

Jogos, legkorszerûbb technológiával is csak 45% körül van...

Azt csak szeretnék ha a szénerõmû hatásfoka 80-90% legyen. Sajnos ennél jóval kevesebb.

Ha már napenergia, akkor lehet vele fõzni is, eléggé egyszerûen, házilag is készíthetõ szerkentyûvel. Van egy jó oldal, ahol csupa ilyesmi van:
Link
Ezt meg otthon is le tudja bárki gyártani:
Link
Lehet, ilyeneket kéne gyártanom, az áremelések után jó piacuk lesz...

Kicsit költséges,de környezetkímélõ.
Link

DEjó hogy nektek van idötök irogatni,nekem még végigolvasni seincs,pedig érdekes dolgok ezek...
Amugy Dél-Svédországban több fokkal melegebb van hetek óta mint Rómában...

A Te majás történeted is nagyon tanulságos!

jaurinum, ez hasznos infó volt, nem jutott volna eszembe, pedig olvastam róla...

Egy valamit tennék hozzá a szinte folyamatosan aktuális vízözön kontra aszály dologhoz. Mindenki csodálkozik (média), hogyan lehet egyik évrõl a másikra eljutni a csonttá repedezett földektõl a tengerré váló határig - ugyanazon területen. Okként elhangzik néha a csatornák, árkok beszántása, tisztítatlanul hagyása, mint sík területen a fölös belvíz levezetésére szolgáló mesterséges medrek hiánya, ám a környezõ földek pár hetes (elõzményként 1-2 hónapos) vízzel való teljes telítettségére, majd a felszínen maradó csapadékvízre (belvíz), miként a teljes kiszáradására ez nem adhat magyarázatot. Alapjában alföldjeinken rossz víz- és hõháztartású váztalajok, a leginkább érintett Tisza-mentén, Tiszántúlon homok- és szolonyec szikesek találhatók, melyeken a mg. növénytermesztés megindulása elõtti idõkben is az erdõtlen, zonális erdõs-sztyep volt a jellemzõ -> a talaj nem tudott dúsabb vegetációt "kiszolgálni ". A földmûvelés kezdetével elkezdtük a talajokat forgatni, keverni, ahol kell vegyszerezni, javítani, mûtrágyázni stb., és az évi rendszeres sekélyszántások mellett 4-5 évenként bizony mélyszántásra is sor kerül(t). És itt a bibi, hiszen utóbbi mûveletnek meghatározott mûvelési mélysége van, amit -bár úgy tanítják, mindig változtatni kell- a legtöbb esetben be is tartanak - megspórolva a plusz tervezési, és gépbeállítási teendõket. Ez vezet elõbb-utóbb az ún. eketalp-betegség kialakulásához, ami a mélymûvelés alsó határán kialakult kemény vízzáró réteget jelenti. Ezen se felefelé, s lefelé nem tud a csapadékvíz ingázni. Mezõgazdasági területen bizony, jórészt ez vezet ahhoz, hogy többnapos esõk után áll a víz a földeken, és a felsõ rétegek viszonylag gyors kiszáradása után sincsen mi alulról táplálja a növényeket, ezért "sül ki" minden. A saját területét átalakító ember pedig csodálkozik, miért is sújtja õt a természet..

Nocsak!
Link

hehe... a moniliát idén lenyomtam a sárgabarackról, jövõre újabb csata következik.

Az ünnepi könyvhét alkalmából ajánlok egy könyvet. Stanislaw Lem "Solaris"-át. Hogy miért pont ebbe a fórumba, aki már olvasta, tudja. Aki még nem, rá fog jönni.

Link

Nekem meg most fog virágzani egy szobanövényem, amelyik egyébként télen szokott (Brazíliában akkor van nyár). Már azt se tudja, hogy melyik évszak van.

Noli!
Hát monilia nélkül már meg sem birunk létezni,évek óta minden tavasszal pusztit,most is a barackfák keményen megsinylették,csak ugy mint tavaly és tavalyelött...
Desebaj,most jön 3 olyan év hogy imádkozni fogunk majd nyáron az esõért

Floo! Sajnálom a mamidat, a helyében én is sírnék... Emélkszem gyerekkoromból olyan évekre, amikor itt is hasonló volt, vagyis a Balaton-felvidéken, ahol az én mamáméknak volt telkük. Szóval idõnként sajnos elviszi a munkánk gyümölcsét az idõjárás. Míg ez nem minden évben van így, addig talán nem olyan rettenetes. Viszont az tény, hogy ahol a talaj nem vezeti le a vizet, mint itt Veszprémben a dolomit, ott nagyon durva lehet. (Nálunk maximum fél napig van sár...)
Igaziból szerintem az a veszélyesebb, hogy egy rakás behurcolt betegség meg behurcolt rovar vígan megél ezekben az esõs években, s talán jobban is terjednek, mint máskor. Pl. a moníliának van egy olyan fajtája, ami épp csak bekerült az országba (import gyümölccsel...), de már észlelték egy-két helyen a kártételét. Ez a fajta monília sokkal gyorsabban terjed a hazainál, és sokkal hamarabb tönkreteszi a fákat. Ha elterjed, akkor a barack meg cseresznyepálinka is kínai lesz nálunk... Egy ilyen betegség például bizonyosan erõsebb kártétellel bír esõs idõben ugye. (meg persze a tetvek is nõnek, a bodzás, ahol gyûjtöttem, tökig van tetüvel) Azonban tényleg normális, hogy idõnként legyenek ilyen évek. Sajnos vannak is.

Floo! De ezt nem lehet 100%-ig ay eghajlatvaltozashoz kotni. Regen is volt ilyen . Persze nem tagadom hogy lehet koze hozza.

Noli!
Tudod mi a durva?
Öreganyám ma elbögte magát,hogy az egész tavaszi munkája kárbeveszett,és nem tudja hogyan tovább,mert a kertben rohad ki minden,a gombás betegségek meg minden aminek jó a nedves párás környezet ugy szaporodnak mint a nyulak,permetezni nem lehet hatékonyan mert minden nap esik az esõ és lemossa...
Hogy ez hova vezet azt nem tudom,de remélem nem ugy végezzük mint az indiánok

Katasztrofális hatású a klímaváltozás
2006.06.07

"...Az Európára vonatkozó részben a jelentés megállapítja, hogy az éghajlati változásoknak tudható be az 1980 óta tapasztalt természeti katasztrófák 64 százaléka, és a rendkívüli eseményekre visszavezethetõ gazdasági veszteségek 79 százaléka....."

Elolvasható: Link

...és lehet lehurrogni, már volt ilyen, hülyék ezek...stb...

Ez szép volt Noli,hasolnó történetek jöhetnek még

Az alkalmazkodás nem zárja ki a felelõs gondolkodást szerintem. Vannak a történelemben olyan példák, melyek alapján el kell gondolkodnunk. Itt vannak (voltak) a maják. Mint tudjuk, néhány száz évig virágzó kultúrában éltek, aztán eléggé gyorsan eltûntek. Sokan kutatták, hogy ennek mi lehetett az oka, elsõdlegesnek azt találták, hogy egy hosszabb aszályos idõszak kinyírta az eléggé primitív mezõgazdaságukat, s ebbe gyengültek majd pusztultak bele. Azért ez nem ennyire egyszerû. Volt egy hosszú, nyugodt, kiegyensúlyozott idõszak, amikor szépen fejlõdhettek, gyarapodhattak. Eleinte csak a folyóvölgyekben éltek, ott voltak a települések, s köztük a földjeik, kiváló adottságú öntéstalajokon. Ahogy fejlõdtek, egyre több élelmiszert tudtak termelni, amivel egyre nagyobb lakosságot lehetett kiszolgálni. Azonban ez egy egymásra épülõ folyamat volt, azaz a nagyobb lakossághoz egy idõ után több termõterület is kellett. Ekkor elkezdtek szépen felhúzódni a folyóvölgyeket szegélyezõ hegyoldalakra. Azt tudni kell, hogy õk úgy csináltak termõterületet, hogy felégették az erdõket, pár évig használták az így szerzett földet, majd amikor kifogyott a tápanyag belõle, akkor magára hagyták, s újabbat égettek, stb. Szóval felhúzódtak a földek a hegyoldalakra, ott is kiirtották az erdõt, majd kukoricát vetettek. Általánosságban aztán szárazzá vált az idõ, ami csapadék volt, az heves zivatarok formájában érkezett. Jött tehát egy kiadós esõ, talaj le, kukorica el… Mivel az esõistenre fogták a dolgot, s nem szüntették meg az igazi okokat, ezért ez a folyamat is szépen begyûrûzött, eképpen egy egyre kiélezettebb harc indult a jobb termõterületekért, belsõ viszályokhoz vezetett, meggyengült hatalomhoz, lázongásokhoz, stb. A maják nem ismerték a kereket s nem volt nagytestû igavonó állatuk sem, a kereskedelem jóformán a luxusra korlátozódott, élelmiszert nem tudtak jelentõs mennyiségben szállítani, mivel csak emberi erõforrás állt rendelkezésükre. Az élet tehát viszonylagosan helyhez kötött volt. Azt tudni kell, hogy a maja államszervezetben ahhoz, hogy egy papot vagy katonát, hivatalnokot, tehát nem termelõ egységet ki tudjanak tartani, két paraszt egész éves munkája kellett. A települések - európai értelemben véve mondjuk városállamok - ereje tehát abban állt, hogy mennyi katonát képesek eltartani. Mivel lázongások voltak, egyre több katonára volt szükség, egyre kevesebben termeltek, stb.
Ebbõl igazából az a tanulság, hogy bár változott az idõjárás, ha a változáshoz alkalmazkodva termeltek volna, s nem irtják ki a hegyoldalak erdeit, megmarad ott a talaj, védi a völgyeket is a nagy esõk lemosó hatásaitól, árvizeitõl. Ha ismerték volna a teraszos földmûvelést, ahogy az inkák tették "kicsit" délebbre, s nem a felégetem-termelek-elhagyom rendszere jellemezte volna az életük e részét, akkor esélyük lett volna túlélni.
Úgy érzem, részben hasonló a szituáció most is. A maják ugyan nem tudták, hogy õk maguk is az okai a saját pusztulásuknak, mi azonban tudjuk, s értjük is. Ebbõl kell tanulni, s rájönni, hogy amellett, hogy az okokat igyekszünk megszüntetni, muszáj valamiben alkalmazkodni is. Nem elég tehát a puszta környezetvédelem, kell még a mindenképp megváltozó körülményekhez való alkalmazkodás gyakorlati megnyilvánulása is.

Nyuli!
A fenét

Akárhogy számolom, akkor Te most 3 évröl beszélsz. Valahol már hallottam ezt a hármas számot...

Múlt év ugyanilyen volt,június elején volt a sokat emlegetett 6 fokos T max Pécs mellett,elõtte év szintén esös és hûvös volt,viszont az elõtte lévõ 1-2 év forró kánikulai nyarat hozott...
Vagyis a jövö év meleg kánikulai lesz
És nemröhögni mert ha bejön akkor én fogok röhögni

Abban a pillanatban, amikor kimondjuk, hogy alkalmazkodnunk kell a megváltozott klímához, egyben fel is tesszük a kezünket és kijelentjük, hogy ez van, ezt kell szeretni. Tévedés! A dolog lényege nem az alkalmazkodáson múlik, egy akármilyen forró vagy hideg klímához nem lehet úgy alkalmazkodni, hogy ne változzon meg alapvetöen az életünk. Tehát a hangsúly a megelözésen kell, hogy legyen.

Floo! Ez szép volt) Szóval idén megint nem lesz normális gyümölcs..Valójában,ez a klímaváltozás egy olyan fogalom,amit tényleg mindenki más szemszögbõl néz. Én úgy látom,hogy ez a folyamat nem olyan lesz,hogy egyszer elkezdõdik,aztán folyamatosan egyre rosszabb lesz,hanem az idõk során kiegyenlítõdik az egész rendszer. Most 100 évig melegedik az éghajlat, aztán 100 évig vissza. Csapival úgy szintén. Ha jól tudom, a Balatonnal is ez áll fenn. Csak az ember a probléma. A jégkorszakban ezekhez a körülményekhez alkalmazkodott minden,nekünk is alkalmazkodnunk kell.Ha az ember,az ilyen dolgokra nem képes,akkor kihal.Egyébként meggyõzõdésem,hogy mi most egy glaciális korszakban vagyunk,ami után,egy 10000 év múlva jégkorszak. A klímaváltozással azért érdemes foglalkozni,hogy erre fel tudjunk készülni.Most a jelenben élünk,és csak annyit tehetünk,hogy fejlõdünk,és megpróbálunk minden viszontagsághoz ALKALMAZKODNI,és nem bevenni minden mesét,hogy 20 év múlva jön a jégkorszak. A médiát egyébként is utálom,ebbõl következtetõen az össze vissza hazudó,és a népet ígérgetgetõ politikusokat is....

Off: Tudom,hogy nekem is fejlõdnöm kéne fogalmazásban)